A legpesszimistább becslések igazolódnak be három nappal a pusztító földrengés után a török-szíriai határvidéken.
Meghaladta a 11 ezret is, 12 ezer közelében jár a halálos áldozatok száma . A sérülteké 37 ezer körüli a hivatalos adatok szerint. Mindkét szám akár a duplája is lehet valójában. A határ törökországi oldalán, ahol a hétfői földrengés epicentruma volt, egész városok tűntek el.
Szíriába nagyon nehezen jut be segítség
Szíriában is felmérhetetlen a kár, a mentést a polgárháborús viszonyok is nehezítik. A lázadók ellenőrizte területekről alig tudni valamit. A segélyszervezetek már évek óta nem érik el az ottani lakosságot, és most a kormányhadsereg is útjukat állja. Állítólag csak Törökország felől, és onnan is csak egy határátkelőn át engednek be mentőket és humanitárius segélyt is a határsávba, pedig a földrengés ott végezte a legnagyobb pusztítást.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat missziója Aleppóban, Latakiában és Jablehben támogatja a helyi mentőket, és nyújt segítséget az orvosi ellátásban. A segélyszervezet évek óta részt vesz a polgárháborúban lerombolt országrész újjáépítésében, úgyhogy tisztában van a helyi viszonyokkal.
Az Öböl menti államok közül Katar és az Egyesült Arab Emírségek több tízmillió dollárral támogatják a szíriai mentést, de ez továbbra is csak a kormány által ellenőrzött településeket érinti, mert a támogatást Damaszkusz kapja.
Az Európai Unió is bejelentette szerdán, hogy 3,6 millió euróval segíti a szíriai katasztrófamentők munkáját.
Csodák vannak, de fogy a remény
A törökországi Nurdagi egyike azoknak a településeknek, amelyek romhalmazzá váltak. Egy fiatalember, aki a nagyszüleit és az unokatestvéreit kereste, azt mondta szerdán az Euronews riporterének, már nem hiszi, hogy életben lehetnek. Igazából csak arra várnak, hogy előkerüljön a holttestük a romok alól, és eltemethessék őket.
Eközben terjednek hírek és tudósítások azokról, akik csodával határos módon túlélték az elmúlt napokat. A mentők kihoztak egy újszülöttet, több párhónapos babát, kisgyerekeket, idős embereket egy-másfél nap után is. Ezek a képsorok bejárják a világsajtót is, és egy időre új reménnyel töltik el a várakozókat. De az éjszakai kemény fagyok kijózanítanak mindenkit.
Rossz idő is nehezíti a mentést
Folyamatosan dolgoznak a munkagépek, ami nagy szó ahhoz képest, hogy a határ szíriai oldalán, ha vannak is, óriási gond az üzemanyaghiány. Még mindig érkeznek a külföldi speciális mentők, több tucatnyi kutya is dolgozik velük éjjel-nappal a romokban heverő negyedekben. Az időjárás nem kedvez nekik: sokat esik, havazik, és egyre hidegebb van, ez éjszaka mínusz 7-8 Celsius fokot jelent.
A túlélők többsége még ott, az összedőlt házak között próbál életben maradni. Fogalmuk sincs, mihez kezdjenek. Idejük nagy részében most még hírt várnak szeretteikről, vagy azt, hogy a mentők kihozzák a holttesteket a romok alól.
És eközben egyre gyűlik bennük a harag. Úgy érzik, hogy az állami segítségnyújtás lassú és bizonytalan.
Erdogan odament, az emberek nem kímélték
Az odautazó török elnöknek is megmondták ezt szerdán. Recep Tayip Erdogan azt felelte, ekkora katasztrófára képtelenség felkészülni. És hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz.
Ami a bírálatokat illeti, azokra máris volt gondja. A Twitter elérhetőségét korlátozták a török hatóságok, és többeket őrizetbe vettek azok közül, akik kritizálták a hétfői földrengés után tett központi intézkedéseket vagy azt az engedélyezési gyakorlatot, amely miatt most kártyavárként omlottak össze ezrével lakóépületek a hétfő hajnali földrengés idején Törökországban.
Arró, hogy az ebben az iszonyú méretű katasztrófában jelentős szerepet játszik az építkezések engedélyeztetésének korrupt és laza rendszere, már a földrengés napján cikkezett a nyugati sajtó. Mostanra már konkrét számok látnak napvilágot. A BBC például azt írja, hogy az érintett török tartományokban legalább 75 ezer olyan épület állt, amelynek vitatható az építési engedélye.