Már nagyon fáradtak, és fetasajton meg olívabogyón élnek, de ameddig látnak arra reményt, hogy élő embereket szedjenek ki a romok alól, addig maradni fognak Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai Törökországban. Az ország déli részén fekvő Hatay tartományban dolgoznak jelenleg, és már legalább 12 élőt embert mentettek ki – mondta el az Euronewsnak Balázs-Vidáts Tímea mentőkutya-vezető, aki kapcsolatban áll a terepen lévőkkel, férje a kutató-mentő szolgálat elnöke, Balázs László.
Egyre fogy az idő, hogy még túlélőket lehessen találni a törökországi földrengés után. A Pest megyei kutató-mentők 20 fővel és 4 keresőkutyával vannak a helyszínen. “A jó hír az, hogy már máshol is kereshetnek, mint az eredetileg számukra kijelölt épület” – mondta Balázs-Vidáts Tímea, azonban hozzátette: egyre kevesebb hangot hallanak a romok alól, mivel sajnos egyre kevesebben vannak életben azok közül, akik lent rekedtek.
A mentőszolgálat szerdán közzétett egy videót egy másfél éves gyerek kimentéséről, amiről Tímea elmondta: “Ő volt az első nap az első “találatunk”, de csak tegnap ért át hozzánk a videó” – hozzátéve: ez egy küzdelmes mentés volt. “Nem tudom, mennyire volt mélyen, de rendben, épségben kiszedték.”
Tímea maga is szokott katasztrófa-sújtotta helyszíneken járni saját kutyájával, most amiatt nem tudott a többiekkel elutazni, hogy Lorát nem rég műtötték, és jelenleg rehabilitációja zajlik. Férjével megpróbálnak naponta többször is beszélni, tőle kapta azt az információt is, hogy miközben a 15 éves Ali kimentésén dolgoztak, hírt kaptak arról, hogy kicsit odébb három 10 év körüli kislányt találtak, akik lent gubbasztottak a romok alatt. Hozzájuk le tudtak menni, de végül átadták őket egy másik mentőszolgálatnak, akik felhozták őket.
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnek az alábbi linkre kattintva lehet adományt küldeni, kutyatápra, bevetések finanszírozására, kisebb és nagyobb összegeket is.
Tímea azt mondta, hogy itthonról igyekszik azzal segíteni, hogy a megkereséseket, amiket kap, továbbítja. “Sok információt kapok arról, hogy tudnak olyan Törökországban élő rokonokról, barátokról, akik a romok alá rekedtek. Ma felhívta rá valaki a figyelmemet: egy török csoportban látott egy bejegyzést, amiben egy hölgy segítséget kért, beírta, hogy a romok alatt van, pótakkumlátorral működik még a telefonja, néha tud internetezni, vérzik az orra, és bajban van. Azt írta, hogy ő hallja a mentőcsapatokat, de hiába kiabál, azok nem hallják őt. Átküldte a címet és nevet, ilyenkor annyit tudok nekik ígérni, hogy mindent megteszek, ami rajtunk múlik. Ezeket a felkéréseket nagyon gyorsan továbbítom Laciéknak, akik egyeztetnek a helyi erőkkel. Ha nem is minket, de valamelyik mentőcsapatot azonnal odaküldik a címre, amit megadtak, és megnézik.”
Száloptikás kamerával néznek le a romok közé, túlélőket keresve
Kérdésünkre, hogyan veszik észre, hol fekszenek a romok alatt emberek, Tímea elmondta: kutyáik kiszagolják, ha valahol élő ember vagy holttest fekszik – az élőt ugatással, a holtat kaparással jelzik -, de hangdetektorral is ráerősítenek, ezzel is növelve az esélyét annak, hogy hangot halljanak.
Amikor megtalálnak valakit, akkor száloptikás kamerával próbálnak benézni a romok alá, milyen helyzetben fekszik az illető, megsérült-e, és megvizsgálják, hogy ki lehet-e emelni, és ha igen, hogyan.
Vannak öt-tíz- vagy akár húszemeletes házak is, amelyek összeomlottak, “ha egy húszemeletes épület összeomlik, akkor a romoknak a tetejéről a legaljára lehetetlenség lejutni” – magyarázta Tímea. “Akit Laciék most mentettek, ő nagyjából három emelet mélységben volt, két-három kolléga tudott csak lekúszni hozzá a romok között. Stabilizálni kellett ehhez a romot is.”
Néha összezörrennek az érthetően egyre türelmetlenebb helyiekkel
Tímea azt mondta, hogy férje szerint nagyon együttműködőek a helyiek, és sokat segítenek nekik, de néha kisebb összezördülések előfordulnak köztük, mert van, hogy éppen dolgoznak valamin, amikor odaszaladnak hozzájuk, és el akarják őket rángatni egy másik helyszínre, ahonnét hangokat hallottak, és ilyenkor nehezen értik meg az aggódó emberek, hogy ha éppen dolgoznak valamin, akkor nem tudják félbeszakítani. “Kicsit türelmetlenek, de valahol ez érthető is.”
Fetasajton és olívabogyón élnek a mentőcsapat munkatársai
Tímea elmondta, hogy alapvetően jól vannak a csapatuk tagjai, de már nagyon fáradtak. “Azt érzem a srácokon, hogy kitartóak, de Laci már nagyon el volt fáradva. Most éjszaka tudott pihenni, két-két és fél órát aludt. Elmondta, hogy a helyi erőktől fetasajtot és olívabogyót kapnak ellátmányként, ezen élnek.”
Rengések még folyamatosan vannak, de csekélyek, óránként egy-egy, ilyenkor Tímea szerint már csak “meghúzzák a vállukat”.
Mindeközben szerdán becsatlakoztak hozzájuk a szlovák hegyimentők, akiket már ismertek régebbről, illetve a holland mentőszolgálat munkatársai is, velük nagyon jól együtt tudnak működni. Van egy buszuk, amivel ingázni tudtak, ezzel járják körbe a tartományban a leomlott épületeket, kárhelyszíneket, és próbálnak még túlélők után kutatni.
A halottak kiemelése is szükséges lesz
Jelenleg az élők felkutatása és kimentése a legfontosabb, de fogy az idő, mivel 72 óra elteltével már jelentősen csökkennek az esélyeik. Tímea elmondta, hogy előfordult, hogy holttestet emeltek ki, mert szükséges volt ahhoz, hogy egy túlélőhöz eljussanak, de alapvetően most az élő emberek kiemelése a prioritás. Idővel azonban muszáj lesz a holttesteket is kiemelni a romok közül, nyilván a gyászoló hozzátartozók ezt el is várják.
Egyelőre nem tudni, a mentőcsapatok mikor térnek haza, egy-egy katasztrófa sújtotta területen általában 3-7 napot szoktak tartózkodni. Tímea azt mondta, hogy ameddig látnak arra reményt, hogy élő embereket ki tudnak szedni a romok alól, “addig úgyis maradni fognak. Szerintem a mai nap még van rá esély, hogy ki tudjanak szedni élő embert a romok alól. Ha nem sérült meg az, aki beszorult, és mentálisan rendben van, akkor van esély a túlélésre, de nagyon sokan ilyenkor mentálisan elengedik a dolgot, és feladják.”