Nagyüzem volt a hétvégén a pártpolitikában. Hogyan értékeli az elhangzottakat, különösen ami az ellenzéki együttműködés jövőjét illeti?
Ezt nagyon röviden meg tudom fogalmazni.
De hogy utána mi legyen, abban semmiféle egység nincsen.
S hogyan vélekedik a politikustársai többi megjegyzéséről?
Ez sem lesz túl hosszú. Amíg a kormány a képzelt ellenségeivel, illetve az ellenzékkel foglalkozik, addig az ellenzék többnyire önmagával, időnként a Fidesszel. Így a nép a két cintányér között a levegő.
Ön szerint a beszédek alapján fog változni valami a belpolitikában?
Á, semmi, semmi, semmi! Bocsánat, de finoman szólva is mosolyt fakasztónak tartom, hogy az egyik párt óriásplakátkampánnyal hirdeti meg a saját messiásának az érkezését. Jó, hát volt már ilyen, de a politikában én ezt kicsit gyerekesnek tartom. A DK-nál meg a hozzájuk disszidáltakat ünnepelték meg. Ez történt, vagy volt valami más is?
Hát nem nagyon. De mit szól ahhoz, hogy a szocialisták azért rendesen kikeltek Gyurcsányék ellen, hogy elszipkázzák a politikusaikat?
Most vették észre?! Már 2011-ben is feltűnhetett volna nekik.
Mi ebben az újság tizenkét év múltán?!
S tartott még kongresszust az LMP is, ahol Ungár Péter társelnök kijelentette, az összefogás halott.
Na, látja, ezt kifelejtettem volna, mert az LMP-t én csak Ungár Péterként ismerem. Az egyébként számomra mindegy, hogy csak ő van vagy van mögötte párt is. A lényeg az, hogy Ungárnak egyre jobbak, egyre relevánsabbak a megszólalásai. Kifejezetten pozitív a véleményem róla.
Nyitókép: Mandiner, Mátrai Dávid